2010. március 27., szombat

3. fejezet

[ Rosalie szemszöge ]

Amint elmentek,mindenki erről kezdett beszélni az egész házban, nem tudom mi ütött Edwardba, de ettől a hírtől nagyon feszültnek tűnt és ez a holnapi esküvö dolog, mintha elment volna az esze.. fura volt ez az egész, nagyon el akarja venni Bellát feleségül, addig biztosan nem változtatja át, legalábbis ezt akarja...
-Rosalie, drágám - Emmett szakította félbe a gondolkodásomat - jól vagy?
-Igen,persze,miért ne lennék jól?
-Semmi, csak olyan furának tűntél.
-Nem, jól vagyok, nincs semmi baj, csak gondolkoztam.
-Rendben, gyere - intett a másik szoba felé Emmett.

*

-Szeretlek.- mondta Emmett az éjszaka után...
-Én is. Nem hallotad ezt? - kérdeztem.
-Mit?
-Ezt, mintha kopogtak volna.
-Rosalie, kopogtak is. Tessék?!
-Carlisle vagyok, bejöhetek?
-Pesze, gyere. Miért jöttél?
-Arra gondoltam, menjünk el vadászni ma, mit szóltok?
-Menjünk, persze..
-Rendbe, készüljetek, fél óra és indulunk!
-És ki marad itthon? - kérdeztem.
-Gondolom Edward,itt marad Bellával de a többiek jönnek, úgyis hétvége van.
-Oké,hamarosan lent leszünk Carlisle.


Igen, ez most nagyon rövid lett... majd a következő megint hosszabb lesz, ígérem. De nem tudok az összesbe olyan sokat írni... : D
Megjegyzést, megjegyzést ;D.

2010. március 26., péntek

2. fejezet

[ Bella szemszöge ]

Amint beértünk Alice szobájába, ő már érdeklődött is, hogy mit csináltunk, hogy vagyok és egyebek.Tényleg, milyen régen beszéltünk utoljára!
Elkezdtem neki mondani, de arra lettem figyelmes,hogy egyszer csak félbeszakít.
-Bella, igazából van amit meg kéne beszélnünk... Volt tegnap egy látomásom,amit le is rajzoltam.
Felállt a kanapáról és a szekrényéhez ment és egy lapot vett elő belőle
-Nézd - folytatta - ez lenne az, próbálj rajta kiigazodni, mit látsz a rajzon?
-Magamat és Edwardot,amint - valamivel halkabban tudtam csak folytatni - megharap.
-Pontosan - mondta Alice.
-Ezt ugye nem mondtad el neki?
-Nem, ezért vártalak annyira téged, amint láthattad,
-Igen, de ezt nem stimmel, előtte nem volt még valami , valami más?
-Nem, én is épp e miatt aggódóm. Hiszen azt ígérte, hogy előbb elfog venni feleségül. Ezért nem értem, hogy akkor, hogyan...
-Hogy mi hogyan? - folytatta Edward aki épp belépett az ajtón...igen, kopogás nélkül.
-Hogy hogyan... Bella elmondjuk neki? - nézett felém Alice kíváncsian.
-Előbb-utóbb el kellene úgyis, nem? Nem tarthatjuk... titokban ?
-Ez igaz, ülj le Edward.

*

-Nem, ez nem lehetséges, hiszem hogyan? - kérdezte Edward, miután elmondtuk neki a történteket.
-Az nem lehetséges, hogy a Volituri volt? Hogy ő .. hogy ők küldték ezt a látomást? Vagy ilyesmi? Hogy előbb átváltozzak?
-De - folytatta Edward - de ők nem tennének ilyet, hiszen mindennek eljön az ideje.
-Talán kérdezzük meg a többieket, nem gondoljátok? - nézett minket Alice.
-Jól van, úgyis meg kell tudniuk, szóval... menjünk és mondjuk el nekik is - Edward már el is indult lefelé.

*

-Nekem ez az egész fura, tényleg ezt láttad Alice? - kérdezte Rosalie. - Hiszen ezt mind tudjuk, hogy nem így fog megtörténni. Előbb esküvő lesz, ugye Bella?
-Igen, az lesz, méghozzá , hogy ezt elkerüljük holnap! - vágott közbe Edward.
-HOLNAP?! Az nem lehet...mégis hogyan? Se időpont nem lesz pont holnapra, se meghívók, se semmi, ez lehetetlenség lenne! - mondtam kissé felháborodva.
-Minden lehetséges. - mondta valamivel nyugodtabban Edward.
-Ez nem! - még mindig idegeskedtem , az esküvő , még nem voltam felkészülve. Azaz akartam az esküvőt, hogy végre megtehesse Edward, hogy olyan lehessek mint ők. DE NEM HOLNAP! - És ha egy hét múlva lenne?
- És ha, bekövetkezik addigra? Az úgy... nem, holnap lesz és kész. Elmegyünk valahová és "titokban" összeházasodunk. És a látszat kedvéért megtarthatjuk még egyszer, mondjuk itt Forks-ban. Charlie-val, édesanyáddal és még bárki eljöhet. Ehhez mit szólsz?
-Fogalmam sincs, ez egyszerűen hihetetlen. De, a látomások nem olyanok, hogy, hogy tudjátok, ha valaki ezt határozza el, Alice csak akkor látja őket és ha mégis máshogy dönt akkor változnak?
- De, de ki, ki akarná ezt? Vagy most mi ez Alice? - kérdezte Emmet, aki eddig csak hallgatott.
-Nem tudom... ez egyszer csak megjelent és lerajzoltam, de múltkor a Voliturinál is ez a hasonló látomás... Szerintem Edward meg fogja gondolni magát és valami okból átváltoztat...
-Nem, ilyen nem lesz én ragaszkodom a saját elképzeléseimhez, ezt meg sose tenném meg.
-De akkor... lehet, hogy meg kell majd tenned... de nem hiszem , hogy ez mostanában lesz,ugye Alice? - kérdeztem.
-Nem tudom, a látomásaimban nincs idő megjelölés.
-Jól van, nyugodj meg Edward, az esküvő még biztos ráér.
-Jó, de ígérd meg, ha erre kerülne sor, nem engednéd, hallod Bella, nem engednéd, lehet, hogy ez csak valami csapda lenne.
-Megígérem rendben, de kérlek - suttogva folytattam, nem tudhattam mit fog felelni erre - felejtsük el ezt.
-Mintha meg se történt volna, értem, rendben. - sóhajtott , aztán elköszöntünk és elindultunk hozzánk.
Egész úton azon gondolkoztam, hogy lehet, hogy mégsem kellet volna ezt az egészet elmondani nekik.Edwardnak ez a holnapi esküvő nagyon gyors elhatározása volt, nem tudom, miért ijedhetett így meg.. hiszem ez csak egy látomás volt, ami bármikor változhat...

2010. március 25., csütörtök

1. fejezet

[ Edward szemszöge ]

Amikor Bella kilépett az ajtón,még hátranézett és mondott valamit Charlie-nak, de ez nem érdekelt különösebben, már alig vártam Bellát.
Amikor ideért beült a kocsiba és becsatolta magát.Egyszerűen gyönyörű volt!
-Mit csinálunk ma?-kérdezte.
-Arra gondoltam elmehetnénk valahová, például moziba...mit gondolsz?
-Persze, menjünk moziba,megnézhetnénk..hmmm..mit nézünk?
-A My valentine ? Az egy romantikus film.
-Még nem hallottam róla, de megnézhetjük, jó lehet.

*

-Nagyon jó film volt, neked is tetszett, ugye?
-Persze, de ülj be, indulunk.
-Jó, de hová megyünk?
-Elviszlek hozzánk, Alice már panaszkodott,hogy régen látott, meg beszélgetni szeretne veled.
-Ó, értem. De majd időben vigyél haza kérlek, mert Charlie még nem evett és megkért, hogy időben érjek haza.
Amint megérkeztünk Alice már az ajtóban állt és minket várt.
Beértünk a házba és mire észbekaptam Alice mát el is ment Bellával a szobájába, én pedig vártam, nem akartam bemenni...


Lehet,hogy rövid lett egy kicsit, de nem baj.. így sikerült és késsz, ha valaki elolvasta kérem írjon egy megjegyzést hogy hogy tetszett, igaz,itt még nincs semmi lényeges dolog, csak egy kis hétvégi program...
Mivel most már nincs időm a 2.fejezetet leírni ezért azt holnap kapjátok meg, ott már lesz egy kis esemény is ígérem.

Pár szó...

Sziasztok!
Pár szót szeretnék mondani a bejegyzések, és a történetek előtt.
Először is ez életem első blogja,ami látszik is szerintem... de megpróbálom normálisan kezelni és a fejezeteket feltölteni.
A fejezetekről annyit, hogy ezeket én találom ki, néha egy kis baráti segítséggel és ötlettel. Lehet, hogy eleinte nagyon snassz lesz és nem tetszik majd senkinek, de nem baj.. az ne olvassa el, ilyen egyszerű!: D
Hogyha pedig van valami ötletetek az nyugodtan meg lehet írni.
Ennyit szerettem volna, most irány olvasni és blogolni!
Roni (: