2. fejezet

[ Bella szemszöge ]

Amint beértünk Alice szobájába, ő már érdeklődött is, hogy mit csináltunk, hogy vagyok és egyebek.Tényleg, milyen régen beszéltünk utoljára!
Elkezdtem neki mondani, de arra lettem figyelmes,hogy egyszer csak félbeszakít.
-Bella, igazából van amit meg kéne beszélnünk... Volt tegnap egy látomásom,amit le is rajzoltam.
Felállt a kanapáról és a szekrényéhez ment és egy lapot vett elő belőle
-Nézd - folytatta - ez lenne az, próbálj rajta kiigazodni, mit látsz a rajzon?
-Magamat és Edwardot,amint - valamivel halkabban tudtam csak folytatni - megharap.
-Pontosan - mondta Alice.
-Ezt ugye nem mondtad el neki?
-Nem, ezért vártalak annyira téged, amint láthattad,
-Igen, de ezt nem stimmel, előtte nem volt még valami , valami más?
-Nem, én is épp e miatt aggódóm. Hiszen azt ígérte, hogy előbb elfog venni feleségül. Ezért nem értem, hogy akkor, hogyan...
-Hogy mi hogyan? - folytatta Edward aki épp belépett az ajtón...igen, kopogás nélkül.
-Hogy hogyan... Bella elmondjuk neki? - nézett felém Alice kíváncsian.
-Előbb-utóbb el kellene úgyis, nem? Nem tarthatjuk... titokban ?
-Ez igaz, ülj le Edward.

*

-Nem, ez nem lehetséges, hiszem hogyan? - kérdezte Edward, miután elmondtuk neki a történteket.
-Az nem lehetséges, hogy a Volituri volt? Hogy ő .. hogy ők küldték ezt a látomást? Vagy ilyesmi? Hogy előbb átváltozzak?
-De - folytatta Edward - de ők nem tennének ilyet, hiszen mindennek eljön az ideje.
-Talán kérdezzük meg a többieket, nem gondoljátok? - nézett minket Alice.
-Jól van, úgyis meg kell tudniuk, szóval... menjünk és mondjuk el nekik is - Edward már el is indult lefelé.

*

-Nekem ez az egész fura, tényleg ezt láttad Alice? - kérdezte Rosalie. - Hiszen ezt mind tudjuk, hogy nem így fog megtörténni. Előbb esküvő lesz, ugye Bella?
-Igen, az lesz, méghozzá , hogy ezt elkerüljük holnap! - vágott közbe Edward.
-HOLNAP?! Az nem lehet...mégis hogyan? Se időpont nem lesz pont holnapra, se meghívók, se semmi, ez lehetetlenség lenne! - mondtam kissé felháborodva.
-Minden lehetséges. - mondta valamivel nyugodtabban Edward.
-Ez nem! - még mindig idegeskedtem , az esküvő , még nem voltam felkészülve. Azaz akartam az esküvőt, hogy végre megtehesse Edward, hogy olyan lehessek mint ők. DE NEM HOLNAP! - És ha egy hét múlva lenne?
- És ha, bekövetkezik addigra? Az úgy... nem, holnap lesz és kész. Elmegyünk valahová és "titokban" összeházasodunk. És a látszat kedvéért megtarthatjuk még egyszer, mondjuk itt Forks-ban. Charlie-val, édesanyáddal és még bárki eljöhet. Ehhez mit szólsz?
-Fogalmam sincs, ez egyszerűen hihetetlen. De, a látomások nem olyanok, hogy, hogy tudjátok, ha valaki ezt határozza el, Alice csak akkor látja őket és ha mégis máshogy dönt akkor változnak?
- De, de ki, ki akarná ezt? Vagy most mi ez Alice? - kérdezte Emmet, aki eddig csak hallgatott.
-Nem tudom... ez egyszer csak megjelent és lerajzoltam, de múltkor a Voliturinál is ez a hasonló látomás... Szerintem Edward meg fogja gondolni magát és valami okból átváltoztat...
-Nem, ilyen nem lesz én ragaszkodom a saját elképzeléseimhez, ezt meg sose tenném meg.
-De akkor... lehet, hogy meg kell majd tenned... de nem hiszem , hogy ez mostanában lesz,ugye Alice? - kérdeztem.
-Nem tudom, a látomásaimban nincs idő megjelölés.
-Jól van, nyugodj meg Edward, az esküvő még biztos ráér.
-Jó, de ígérd meg, ha erre kerülne sor, nem engednéd, hallod Bella, nem engednéd, lehet, hogy ez csak valami csapda lenne.
-Megígérem rendben, de kérlek - suttogva folytattam, nem tudhattam mit fog felelni erre - felejtsük el ezt.
-Mintha meg se történt volna, értem, rendben. - sóhajtott , aztán elköszöntünk és elindultunk hozzánk.
Egész úton azon gondolkoztam, hogy lehet, hogy mégsem kellet volna ezt az egészet elmondani nekik.Edwardnak ez a holnapi esküvő nagyon gyors elhatározása volt, nem tudom, miért ijedhetett így meg.. hiszem ez csak egy látomás volt, ami bármikor változhat...